Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
FELEBARÁT [e-e] főnév (vallásügy)
<Keresztény felfogás szerint> bármely ember a többi emberhez való viszonyában; embertárs. Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat! □ Dobogó szívű szép menyasszonyát, Elhozza az ifjú felebarát. (Tompa Mihály) A testvérek Összeférnek, Felebarát Mind jóbarát. (Arany János) || a. (régies, gúnyos, tréfás) <Lekicsinylő, vállveregető megszólításban.> Nos, kedves felebarátom, mit kíván? Hát, tisztelt felebarátom, ez lehetetlen!