Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELEDSÉG
FELÉG
FELÉGET
FÉLEGYENES
FELEGYENESEDIK
FELÉJE [1]
FELÉJE [2]
FELEJT
FELEJTÉS
FELEJTHETETLEN
FELEJTKEZIK
FELÉKESÍT
FELEKEZET
FELEKEZETI
FELEKEZETNÉLKÜLI
FELEL
FELÉL
FELÉLED
FELÉLEDÉS
FÉLELEM

FELELÉS [e-e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] Általában a felel igével kifejezett cselekvés, megnyilatkozás; az a tény, hogy vki, vmi felel.
  • 1. (ritka) Válasz adása, válaszolás vmire. A kérdésre, a levélre való felelés. || a. (iskolai) Az iskolai órának az a része v. tevékenysége, amikor a tanuló felel (2), szóban számot ad vmely tananyagból való készültségéről, tudásáról. Ma nem lesz felelés. A felelés rendszerint az óra első részében van. Feleléskor szörnyen drukkolt. Fél a feleléstől. □ Amint mindig közelebb jött felém a felelés rendje, úgy dobogott a szívem. (Jókai Mór) Azok, akiknek úgy kellene a felelés, mint egy falat kenyér, a hanyagok és gyönge előmenetelűek, … azok nem jelentkeztek. (Kosztolányi Dezső) || b. (régies, irodalmi nyelvben) Felelet, válasz. □ A lányka … felelését várta mosolygva A diadalmas hős. (Vörösmarty Mihály)
  • 2. (régies, irodalmi nyelvben) Felelősség. □ Mi magunk adjuk férjhez, annak, ki esengve reábir. | S mindezt felelés nélkűl. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)