FELMETÉL tárgyas ige fölmetél
Metélve, metélő mozdulatokkal felvág vmit.
Felmetélte a hólyagot, a bőrt. || a. Egész mennyiségében vékony csíkokra, szeletekre, darabokra vág.
Várj, mindjárt felmetélem a tésztát. Felmetéli a tányéron a húst.
- felmetélés; felmetélhető; felmetélt; felmetéltet.