FELDAGAD tárgyatlan ige földagad
<Testrész> magasra dagad, nagyon megdagad.
Feldagadt az arca az ütéstől. A méhcsípéstől feldagadt a keze. □ [Apám] egy légycsípést elvakart
hátul a tarkó alatt, az feldagadt s csaknem belehalt. (Móricz Zsigmond)
- feldagadás; feldagadó; feldagadt.