FALNYÍLÁS főnév (
építészet)
<Vmely építmény falában> ablaknak, ajtónak v. átjárónak hagyott v. tört nyílás.
A fejérvári királyi palota falnyílásait román boltívek hidalják át. □ Megálltak a nagy lovagteremben, s annak falnyílásain át gyönyörködtek a Balatonban. (Eötvös József)