FÉKEVESZTETT [e-e-ë] melléknév
Szenvedélytől elragadtatva szerfölött féktelen <emberi cselekvés, eljárás, megnyilatkozás>.
Fékevesztett harag, indulatok; fékevesztett dáridó, jókedv, mulatozás, orgia, tivornya, tobzódás; fékevesztett uszítás. □ Melle zihált a fékevesztett indulattól. (Jókai Mór)