Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Rúd alakú v. ilyen nyéllel ellátott, rendsz. nyílt lánggal égő, főleg a szabadban használt világítóeszköz, gyak. csak szurkos, gyantás anyaggal bevont fa. Égő fáklya; → olimpiai fáklya; a felvonulók fáklyái; fáklyák fényénél. □ Mikor valahová ment a régi római polgármester, égő fáklyákot vittek előtte. (Mikes Kelemen) Az udvaron fáklyák világoltak, a folyosókon viaszgyertyák. (Gárdonyi Géza) || a. (műszaki nyelv) Nagy fényerőt szolgáltató keverékkel, többnyire magnéziummal töltött fémcső. || b. Lefelé fordított fáklya: <a halált jelképező ábrázolás rendsz. síremlékeken>.
2. (átvitt értelemben, választékos) <A szellemi, társadalmi életben> utat mutató személy, jelentős tényező. Az emberiség világító fáklyája. || a. (átvitt értelemben, választékos) Vminek heves működése; világossága, tüze. □ Képzetem fáklyája ujra meggyujt téged. (Petőfi Sándor) Most a húnok szítnak Eteléhez jobban: De, ha egyszer a harc fáklyája kilobban (Arany János)