Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELDÜHÍT
FELDÜHÖDIK
FELDÜHÖSÍT
FELE
FELÉ [1]
FELÉ [2]
FELEAKKORA
FELEANNYI
FELEBARÁT
FELEBARÁTI
FELEBB
FELÉBRED
FELÉBREDÉS
FELÉBRESZT
FELED
FELEDÉKENY
FELEDÉKENYSÉG
FELEDÉS
FELEDHETETLEN
FELEDKEZIK

FELEDÉKENY [e-e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
  • 1. Olyan, aki hamar felejt vmit v. rendsz. elfelejti, amit rábíztak; rossz emlékező tehetségű. Jó lesz, ha még figyelmeztettek rá, mert nagyon feledékeny vagyok. Csomót köt a zsebkendőjére, mert igen feledékeny. Ne bízzátok rá, mert feledékeny, és nem intézi el. □ Mi nagyon feledékeny nép vagyunk. (Arany János)
  • 2. Az ilyen emberre jellemző; feledékenységre valló, arról tanúskodó. Feledékeny természet(ű); egy feledékeny pillanatában.