FELDICSÉR tárgyas ige földicsér (rendsz. határozóval)
Vkit v. vmit érdemén felül dicsér.
Az egekig feldicséri a gyerekét. □ Édesanyám
akiket szeretett, azokat mód nélkül fel tudta dicsérni s hibáikat lecsökkenteni. (Móricz Zsigmond)
- feldicsérés; feldicsérő; feldicsért.