Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. tárgyas Vmit hirtelen, egyetlen mozdulattal, nagyobb erővel, gyak. csattanó hangot előidézve magasra hajít, dob. Felcsapta a könyvet a polcra. Felcsapja a habarcsot a falra. A kerék felcsapja a sarat a gyalogjárók ruhájára. || a. tárgyas <Kalapot, süveget> hirtelen mozdulattal fejébe tesz, fejére csap. Felcsapta süvegét, és otthagyta őket. □ Szép volt az nagyon, mikor ez a délceg asszony felcsapta a férfisüveget a kontyára. (Jókai Mór) Fölcsapta kalapját s becsapta az ajtót. (Babits Mihály)
2. tárgyatlan (ritka) Vmivel hirtelen felfelé csap, vág. Ostorával felcsapott a kocsin ülők közé. □ A nemes paripa mozdulatlanul nézett alá a vadkanra, s azon pillanatban, midőn az egy dühös vágással felcsapott hasához fehér agyarával, egyszerre felszökött. (Jókai Mór)
3. tárgyas <Felfelé nyíló fedelet, ajtót v. feltolható ablakot, ajtót, redőnyt> hirtelen mozdulattal felfelé csap, taszít, ránt. Felcsapja a pénztár ablakát, a doboz fedelét, a redőnyt. □ Elég volt, nevetett Török Bálint, a sisakrostélyt felcsapva. (Gárdonyi Géza) || a. tárgyas <Könyvet> hirtelen mozdulattal kinyit. Felcsapja a könyvet a huszadik lapon. || b. tárgyas <Játékkártyát> úgy fordít, hogy a képes oldala lássék. Felcsapja a kártyát.
4. tárgyas (ritka) <Fejet> gyors mozdulattal fölemel; felkap, fölüt. □ A magas fekete paripaló a pihenés jelére fölcsapta kis sovány fejét. (Tolnai Lajos)
5. tárgyas (átvitt értelemben, ritka) <Hangot> hirtelen fölemel, erősebben szólaltat meg. □ Mondja csak csapta fel a gróf különben is erős hangját, hogy áll a maga rokonsága a nevelővel? (Tolnai Lajos) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) Magasra felcsap: <ének, ill. dallam> hirtelen magas hangon folytatódik. □ Egyszerre magasra felcsap a zsoltár áriája: a többinek mind a torkába szakad a hang; de [a vőlegény] gyönyörűen kivágja. (Jókai Mór)
6. tárgyatlan (átvitt értelemben) <Tűz, láng, víz> hirtelen, nagyon gyorsan felfelé szökik, magasba csap. A lángok tíz méter magasra csaptak fel. A víz felcsapott a fedélzetre. □ A láng elsőben felcsap s ha el-lobog: Hamu fedi el az élő zsarátnokot. (Tompa Mihály) || a. tárgyatlan (átvitt értelemben) □ Nő szerelmem, egyre nő Föl az égre csap szilaj hulláma, S lemos onnan minden csillagot. (Petőfi Sándor)
7. tárgyatlan (népies) <Alkuban, fogadásban> beleegyezése jeléül a másik félt tenyerébe csap. □ "Nohát egy akó borba [fogadjunk]!" Csap föl a betyár. (Vas Gereben) Petrus fölcsapott [az alkura], hátrahagyván az adresse-ét [= címét]. (Mikszáth Kálmán) || a. tárgyatlan (régies) Felcsap katonának: a toborzók egyikének kezébe csapva jelzi, hogy beáll katonának. □ Jöszte, pajtás, közénk, csapj föl Katonának. (Petőfi Sándor)
8. tárgyatlan (átvitt értelemben, kissé rosszalló) Felcsap vminek: hirtelen, gyors megfontolás után, kellő felkészültség nélkül, inkább csak futólag, átmenetileg vmely foglalkozásba kezd, foglalkozni kezd vmivel. Felcsapott fényképésznek, fordítónak. Mindig kieszel vmit, most felcsapott feltalálónak. □ Felcsap bejárónőnek és mosónőnek. Olcsón vállal majd mindent. (Gelléri Andor Endre)