Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELBUKKAN tárgyatlan ige fölbukkan
  • 1. Vhol váratlanul, hirtelenül megjelenik, feltűnik, láthatóvá válik vki v. vmi. A telihold felbukkant a láthatár szélén. Egy férfi bukkant fel az úton. A távolból felbukkant a hajó árboca. □ Felbukkan a várt nap kéklő hegyek ormán. (Arany János) Egy telt képű török … bukkant fel a farakáson. (Gárdonyi Géza) Néha öt perc is beletelik, mire újra felbukkan kócos buksija a látóhatáron. (Móra Ferenc)
  • 2. Hirtelen felszínre kerül, a mélyből váratlanul előtűnik vki, vmi. A vulkanikus kőzetek felszínén homokkő bukkan föl. Az ásatások helyén gyér rétegekben szén bukkant fel. □ Ádám és Lucifer az udvar közepén felbukkannak a földből. (Madách Imre) || a. (átvitt értelemben) <Emlékezetében> felötlik. □ Nevek bukkannak fel seregestől, amelyekre azelőtt soha sem gondoltam. (Kuncz Aladár)
  • 3. Eltűnése, hosszas távolléte után váratlanul ismét feltűnik; előkerül. Ebből a könyvből néha még felbukkan egy-egy példány az antikváriumokban. □ Sárszegen bukkant föl, mindenki meglepetésére, mint újságíró. (Kosztolányi Dezső)
  • felbukkanó; felbukkant.