FELBUKFENCEZIK tárgyatlan ige fölbukfencezik, (
választékos) felbukfencez, fölbukfencez
<Rendsz. mozgásban levő élőlény v. eszköz> külső ok (pl. lökés, botlás, lövés, csúszás stb.) következtében hirtelen felborulva bukfencet vet.
Úgy meglökte, hogy felbukfencezett. Leesett kerékpárjáról és felbukfencezett. □ Egy csapás a karikás ostorral, a nyúl felbukfencezett. (Jókai Mór)
- felbukfencezés; felbukfencezett; felbukfencező.