Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELBORÍT tárgyas ige fölborít
  • 1. <Tárgyat> egyensúlyi helyzetéből kibillentve oldalára v. tetejére fordít; okozza, előidézi, hogy felboruljon; feldönt. Felborítja a dézsát, a kosarat, a poharat. A szél felborította a csónakot.
  • 2. (átvitt értelemben) Felborít vmit: vmely kialakult rend, helyzet, terv, számítás alapjait megsemmisítve annak további fennállását, működését lehetetlenné teszi; vminek felborulását okozza. A váratlan jelenségek felborították a gazdasági élet nyugalmát. Ez a kiadás minden tervét felborította. Az utolsó csapat győzelme minden számítást felborított. || a. (átvitt értelemben) Vmely megállapodás, szerződés érvényességét önkényesen, egyoldalúan megszünteti. Felborítja az egyezményt.
  • felborítás; felboríthatatlan; felborítható; felborító; felborított; felboríttat.