Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELAPRÓZ [l-a] tárgyas ige fölapróz
  • 1. (ritka) Vmit teljes mennyiségében apró részekre felvág, felvagdal; felaprít. □ Nem szent előtte a százados bikkfa, levágja, tüzelőfának felaprózza. (Jókai Mór)
  • 2. (átvitt értelemben) Vmit, ami egységet alkot, apró részekre oszt, tagol. A nagy telkeket felaprózták kisebb házhelyekre. □ [Szerepét] még egyszer el kellett neki mondani – felaprózva. (Jókai Mór)
  • felaprózás; felaprózgat; felaprózható; felaprózó; felaprózódik; felaprózódott; felaprózott.