FELBORZAD tárgyatlan ige fölborzad
<Haj, szőrzet, főképp ijedtségtől, dühtől> kuszán fölfelé mered, borzadva (4) felemelkedik.
Felborzad minden hajaszála. A csaholó kutya szőre felborzadt. □ Mitől fagy vérem, felborzad hajam
? (Vörösmarty MihályShakespeare-fordítás) [A jaguárnak] kilátszottak fehér fogai, szőre felborzadt. (Jókai Mór)
- felborzadás; felborzadó; felborzadt.