Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FELBOCSÁT tárgyas ige fölbocsát, (népies) felbocsájt (választékos)
  • 1. Felbocsát vkit: vkinek megengedi, hogy felmenjen vmely fent levő helyre. A kapus nem bocsátotta fel az emeletre.
  • 2. (ritka) Vmit elereszt, elröpít, hogy felfelé szálljon; felereszt, felenged. A léggömböt felbocsátja. || a. (átvitt értelemben) □ Ne mindig a magad körébe járjon Elméd, hanem bocsásd a légbe föl. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • felbocsátás; felbocsátható; felbocsátó; felbocsátott; felbocsáttat.