FELAVATÁS [l-a] főnév -t, -ok, -a fölavatás (rendsz. egyes számban)
- 1. A felavat (1) igével kifejezett cselekvés, rendsz. ünnepélyes, szertartásos eljárás. Az úttörők felavatása. Az új tagok felavatása ünnepély keretében történt. A tisztek felavatását a honvédelmi miniszter végezte.
- 2. A felavat (2) igével kifejezett ünnepélyes, szertartásos tevékenység, eljárás: vmely intézménynek, építménynek ünnepélyes használatba vétele. Iskola, művelődési ház, székház felavatása. A kórház felavatásán nagyszámú közönség vett részt. Az új híd felavatására rövidesen sor kerül.
- felavatási.