FELBECSÜLHETETLEN [ë-ë-e-e-e v. e-e-e-e-e] melléknév -ül, -ebb [e] fölbecsülhetetlen, (régies) felbecsülhetlen, fölbecsülhetlen (túlzó)
Olyan <dolog>, melyet nagysága miatt nem lehet felbecsülni (12); rendkívül nagy, óriási. Felbecsülhetetlen érdem, érték, kár, kincs, örökség; felbecsülhetetlen jelentőségű segítség. Felbecsülhetetlen szolgálatot tett az ügynek.