Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FEJSZE [e-e] főnév fejszét, fejszéje [e, e-e] Hosszabb fanyélbe illesztett, egyik végén egyenes v. enyhén ívelt élű, ék alakú vasszerszám, amelyet főleg a fa vágására, hasítására használnak. Ágazó fejsze: olyan f., amellyel a kidöntött fa ágait eltávolítják; döntő, hasító fejsze; → pofás fejsze; a fejsze éle; a fejsze foka ←; a fejsze nyele. Élesíti a fejszét. A fejszét a nyélre erősíti. A fejszét belevágja a fába. Szóláshasonlat(ok): úgy úszik, mint a nyeletlen fejsze: egyáltalán nem tud úszni. □ A legényben … föltámad a vadállat, fölkap egy fejszét s levágja vele az asszonyt. (Ambrus Zoltán) Döntsd a tőkét, ne siránkozz … Ha odasujtsz … | a széles fejsze mosolyog. (József Attila)
  • Szólás(ok): veszett fejsze nyele: az, ami a kárban, balsikerben az elvesztett egészből csekély vigasztalásul, kárpótlásul megmarad; ld. még fa. Közmondás(ok): Minden fejszének akad nyele: végül is mindenki megtalálja a céljának megfelelő embert, kül. élettársat.
  • Szóösszetétel(ek): fejszeél; fejszefok; fejszelap.
  • fejszés.