Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FEJKÖTŐ főnév, (népies) főkötő A fej tetejére – gyermeknél az arc két felére is – szorosan simuló, sapkához hasonló fejrevaló, amelyet kendőből formálnak, ill. szalaggal az áll alatt kötnek meg; kis gyermekek, öregasszonyok s díszesebb formában menyecskék viselete. A menyecske csipkés fejkötője. A fejkötőből a babának csak az arca meg a szeme látszik ki. □ Gyöngyös arany fejkötőjét Sisakkal borítja. (Arany János) Öreg asszonyságok üldögéltek fejkötőben. (Krúdy Gyula) Bóbitás ezüstcsipkés főkötők … hullámzottak, keresztülfonva a nemzetiszínű … pántlikával. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Fejkötő alatt; asszonyként, asszonyi sorban. □ Elhervadni fejkötő alatt Egy szurtos varga bűzös műhelyében … (Madách Imre) || b. (átvitt értelemben) Fejkötő alá került: férjhez ment.
  • Szóösszetétel(ek): fejkötőszorító; fejkötőtűző.
  • fejkötőcske; fejkötőjű; fejkötős.