FEJEDELEMSÉG [e-e-e-ë v. e-ë-e-ë] főnév -et, -e [ë, e]
- 1. (csak egyes számban) Fejedelmi méltóság, hatalom, rang, tisztség. Őt választották meg a fejedelemségre. Elnyerte a fejedelemséget. || a. Vmely fejedelem uralkodása, ill. ennek ideje. Géza fejedelemsége alatt.
- 2. (történettudomány) Olyan államaforma, amelyben fejedelem (23) uralkodik. A fejedelemség intézménye.
- 3. Ilyen állam, ország; a fejedelem uralma alatt álló terület. Erdélyi fejedelemség; dunai fejedelemségek. Betört a moldvai fejedelemségbe. || a. Ennek lakossága. A fejedelemség lélekszáma.
- fejedelemségi.