FEJÉS [e] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A fej (1) igével kifejezett cselekvés, eljárás, művelet; az a cselekvés, hogy vmely állatot, rendsz. tehenet fejnek. A bivaly, a kecske, a tehén fejése. A fejés fokozza a tejelőképességet. Fejéshez készülődött az asszony. A Riska egy fejésre 12 litert ad. || a. Ennek ideje, időpontja. Reggeli, esti fejés. Fejéskor már ébren van.
- 2. Egy fejésre adott tejmennyiség. Ennyi az egész fejés.
- 3. jelzői használat(ban) Ennyit kitevő mennyiségű. Az egész fejés tejet kiöntötte. Két fejés tejet adott el.
- fejési; fejésnyi.