FEHÉRES [e-ë] melléknév -en, -ebb [e, e]
A fehérbe hajló, fehér árnyalatú, ehhez hasonló, kissé fehér színű dolog.
Fehéres bőr, haj. Fehéres fényben ragyog a tető. Fehéres köd ereszkedik a tájra. □ Szép fehéres arca kigyulladt, szemei megkönnyesedtek. (Tolnai Lajos) Elboruló tekintettel hordozta körül szemeit, miknek fehéres része aláfordítja a kékeset. (Mikszáth Kálmán)
- Szóösszetétel(ek): fehéreskék; fehéreslila; fehérespiros; fehéressárga.