FEJFA főnév
Fából készült, rendsz. egyszerű emlékjel a síron.
Kidőlt a fejfa. Ráborult a fejfára. □ Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt, Fejfámra sötét lobogóul akaszd. (Petőfi Sándor) Az akácfák mögül fekete fejfák nézegettek reá. Itt-ott egy fehér márványkő. (Krúdy Gyula) || a. Tág. ért. más anyagból (fémből, kőből, márványból) készült hasonló emlékjel. || b.
Nevető fejfa: falusi fejfákon olvasható vagy csak kitalált tréfás sírfelirat.