Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FEHÉRJE [e-e] főnév ..jét, ..jéje [e] (gyak. többes számban)
  • 1. (vegyi ipar) Bonyolult összetételű, főként szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént és ként tartalmazó igen nagy molekulájú szerves vegyület; az állati és növényi test szerves építőanyaga; a zsír és a szénhidrát mellett a legfontosabb emberi és állati táplálék. Egyszerű fehérje; → összetett fehérje; teljes értékű fehérje. □ Egy hideg libacomb kovászos uborkával s egy kevés gyümölcs, … az orvostudomány kimutatta …, hogy ez éppen kellő mennyiségű fehérje, kalória és vitamin. (Nagy Lajos)
  • 2. Tojásfehérje. A fehérjét felverte habnak.
  • Szóösszetétel(ek): 1. fehérjeanyag; fehérjebontás; fehérjebontó; fehérjedús; fehérjeemésztés; fehérjefélék; fehérjehasadás; fehérjeigény; fehérjemennyiség; fehérjemolekula; fehérjeoldó; fehérjeszegény; fehérjeszükséglet; fehérjetartalom; fehérjevegyület; fehérjevizelés; 2. tojásfehérje.
  • fehérjés.