FIA főnév fiát, fiai (a fi [1], ill. a fiú egyes szám 3. sz birtokos személyragos alakja)
- 1. <Szüleihez való viszonyában:> vkinek a fiúgyermeke. Vkinek a fia; → nevelt fia vkinek; a fia lehetne ←. □ Gyászba borult mostan csillaga fiának. (Arany János) || a. <Állandó szókapcsolatokban:> vkinek leszármazottja. (régies, tréfás) Ábrahám fia: zsidó; → akárki fia; apja fia, anyja fia: egészen, éppen olyan, mint az apja, ill. az anyja; mindenben rájuk üt, hasonlít; az → ember(nek) fia; → Isten fia; senki fia: a) senki; b) (rosszalló) jelentéktelen, hitvány, senki ember. □ Két Ábrahám fiát várok estére. (Vörösmarty Mihály) Én velem játszani nem lehet, de azt nem is tanácslom senki fiának. (Jókai Mór)
- 2. (átvitt értelemben) Vhonnan származó, eredő, való személy. A nép fia: népi származású személy. □ Arany kalásszal ékes rónaság, |
oh ismerd meg fiad! (Petőfi Sándor) Az öreg lélek fájdalommal telt el, csak
megalkuvó bölcsességet látva e szerencsétlen földön, melyet legjobb fiai maguk adtak az idegen hatalom kezébe. (Babits Mihály) Hátán kis batyuval, kilábol | a népségből a nép fia. (József Attila) || a. (átvitt értelemben) Szerencse fia: szerencsés ember. □ Elérte, amit akart, a szerencse fia. (Mikszáth Kálmán) || b. (átvitt értelemben) Halál fia: halálos veszedelembe került, halál vár rá.
- 3. (ritka, választékos) Állat kicsinye, fiókája, kölyke. Minden állat félti fiait.
- 4. (átvitt értelemben, népies) (Egy) fia se: <hiány kifejezéseként:> semmi (sem); egy (darab, egy szál) sem. □ Könyökig vájt minden zsebébe,
remélte, hogy hátha lesz bennök valami ránc között meglapult bankó? Fia sem volt. (Petőfi Sándor) Délig egy fia kolbász sem fog maradni. (Jókai Mór)
- 5. Vmely bútornak kisebb része, fiókja. □ Elkezdte a baltát keresni
Kereste, kereste még a tükör fiában is. (Petőfi Sándor)
- Szólás(ok): ld. borjú.
- Szóösszetétel(ek): 1. fiacsizma; fiagalamb; fiakecske; fiamadár; 2. angyalfia; asztalfia; atyámfia; búcsúfia; emberfia; hazámfia; ládafia; szófia; uramfia; vásárfia.