FEGYVERFORGATÁS főnév -t, (-a) (csak egyes számban) (
választékos)
Fegyvernek katonai célokra való használata, ill. ennek begyakorlása, beidegzése.
Jártas, ügyes a fegyverforgatásban; fegyverforgatást gyakorol, tanul. A munkásokból harci osztagokat alakítottak, s megtanították őket a fegyverforgatásra. □ Fegyverforgatásban
nincs hasonlója. (Arany JánosShakespeare-fordítás) Mintha mindig fegyverforgatáshoz lett volna tanulva, oly erő mutatkozott
ujjaiban. (Jókai Mór)