Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Fátyollal ellátott, díszített <tárgy>. Fátyolos kalap; fátyolos zászló: olyan z., melyre a gyász jeléül fekete fátyolt kötöttek. □ Ünnepélyes, lassu gyász-zenével És fátyolos zászlók kiséretével A hősöket egy közös sírnak adják. (Petőfi Sándor)
2. Fátyolt (2) viselő <személy>. Fátyolos apáca, nő, özvegy.
3. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben) <Felhőtől, finom ködtől, párától v. könnytől> homályos. Fátyolos őszi idő; fátyolos tekintet. □ Járkálva a szobákon át a mécses fátyolos világa előtt, csitított és rengetett egy síró csöppséget. (Kaffka Margit) Hilda egy dűlőúton ráemelte könnytől fátyolos szemét. (Kosztolányi Dezső)
4. (fényképészet) Olyan <pozitív v. negatív kép>, amelyet fátyol (6) fed.
5. (átvitt értelemben, választékos) Tompán, nem tisztán csengő <emberi hang>. Ma kissé fátyolos a hangja. □ Az énekesnők hangja fátyolos! A bariton rekedt! (Jókai Mór)
6. (átvitt értelemben, költői) Kissé borongó, mélabús, borús <lelkiállapot>. □ Minden újul, örvend. Csak te nem derűlnél, fátyolos kedélyem? (Arany János)