FÉLÉNKSÉG főnév -et, -e [ë, e]
A félénk melléknévvel kifejezett tulajdonság, magatartás, vkinek, vminek ilyen volta v. természete. A gyermekek, a madarak félénksége. □ Legjobb volna elmennünk szólt Vilma kisasszony olyan titokzatos hanghordozással, mint azok a nők szokták, akik félénkségükkel is tetszeni tudnak. (Krúdy Gyula)