FELKOPIK tárgyatlan ige fölkopik
<Csak ebben a szólásban:> (bizalmas) Felkopik az álla: a) nem kapja meg a várt ennivalót, és ezért éhes marad; b) nem kap meg vmit, kül. anyagi juttatást, amelyet várt, amelyre számított; c) nélkülözni, szűkölködni kényszerül. □ Ha egy beszélyt hónapokig írsz, felkopik az állad. (Arany János)