FELKEREKEDIK tárgyatlan ige fölkerekedik (kissé
bizalmas)
Hirtelen fölkel, összeszedelőzködik, és útnak indul.
Vacsora után vette a kalapját, és felkerekedett. Az egész tábor felkerekedett. □ Éjfél volt, gyönyörű idő a zápor után: az egész társaság fölkerekedett. (Babits Mihály)
- felkerekedés; felkerekedett; felkerekedő.