FEJBICCENTÉS főnév
Fejjel történő biccentés (1), főként mint kimért, merev üdvözlés v. mint jóváhagyó, helyeslő, igenlő mozdulat. Beleegyező, hideg, könnyed, néma fejbiccentés. Kevély fejbiccentéssel távozott. Fejbiccentéssel fogadta a köszöntést. □ Könnyed és hanyag mosollyal, egy fejbiccentéssel fogadta el a feltételeket. (Karinthy Frigyes)