FELTEKERCSEL tárgyas ige föltekercsel (
műszaki nyelv)
<Vmit, főleg huzalt, fonalat> orsóra v. egyéb, alapul szolgáló tárgyra, alkatrészre rendsz. gépi erővel, szabályos menetben (4a) felteker, felcsavar.
- feltekercselés; feltekercselhető; feltekercselő; feltekercseltet.