FELMER tárgyas ige fölmer (
ritka)
<Folyadékot, szemes anyagot> öblös eszközzel, edénnyel v. ronggyal felszed.
Felmeri a vizet a földről. □ Rámehettem a tóra, s bádoggal merhettem fel a halzsírt a felszínéről. (Jókai Mór)
- felmereget; felmerés; felmerhető; felmerő; felmert.