FÖVÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e], (
tájszó) főlés
A fő [1] igével kifejezett folyamat; az a tény, vminek az az állapota, hogy fő.
Hosszú, lassú, nehéz, tartós fövés. A bab, a borsó, a hús, a leves fövése. A lekvár fövése sokáig tart. Fövés közben a kását folyton kavarni kell.