FÉNYESKEDIK [ë-ë] tárgyatlan ige -ett, -jék (-jen) [ë, ë] (csak 3. személyben) (
régies)
Fényben ragyog, tündöklik, csillog. □ Sok századig fényeskedett Bálványosvár ősi pompájában. (Jókai Mór) || a. (
vallásügy)
Az örök világosság fényeskedjék neki: legyen része az örökké tartó mennyei boldogságban.