Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FŰZ [2] főnév füzet [füzet v. fűzet], fűze [füze v. fűze] (növénytan)
  • 1. Vízparton, nedves helyen növő fa v. bokor; keskeny, világoszöld levele, barkás virágzata van; fűzfa (Salix). Fehér, kosárkötő, törékeny fűz. □ A fák nőnek, a rügy buvik, | a fű sarjad, a fűz sárgul. (Babits Mihály)
  • 2. Fűzfavessző. □ Nyája legelgetvén kosarat köt zsenge füzekből. (Vörösmarty Mihály)
  • Szóösszetétel(ek): 1. fűzág; fűzcserje; 2. ezüstfűz; kecskefűz; rekettyefűz; szomorúfűz.