FÜVÉSZ főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
régies,
irodalmi nyelvben)
- 1. Botanikus.
- 2. jelzői használat(ban) Növénytani. □ Azt a vádat sem lehet [a debreceni botanikusok]
ellen emelni, hogy nem ismerték a régibb fűvész irodalmat. (Arany János) Ez a rejtélyes furcsasága a növényvilágnak, az "arbutus unedo"
Van biz annak magyar fűvész neve is: "kukojca". (Jókai Mór)
- Szóösszetétel(ek): füvésztudomány.
- füvészet; füvészi; füvészség.