FARSANG főnév -ot, -ja, (
régies,
népies) fársáng
Vízkereszttől hamvazószerdáig tartó másfél, két hónapos időszak, mulatságok, bálok szokásos ideje.
Hosszú, rövid farsang; farsang eleje, vége; farsang farka; farsang utója ←. Vidám lesz az idei farsang. Sok bál volt a farsangon. □ Hajnalban, farsangkor az ember megáll a hideg kályha mellett, frakkban, izzadt gallérban
(Kosztolányi Dezső) || a. Ennek az időszaknak utolsó (három) napja (febr. végén v. márc. elején); farsang vége.
Hova mentek, hol mulattok farsangkor? □ Kongatják a harangot: Űzik már a farsangot. (Csokonai Vitéz Mihály) || b. (
átvitt értelemben,
ritka) <Állandósult szókapcsolatokban.> Rendsz. rövid, átmeneti, vidám v. gondtalan, gyak. mulatozással eltöltött időszak.
Hadd legyen egyszer neki is farsangja. Lesz még ennek a farsangnak böjtje.