FARKCSÓVÁLÁS főnév -t, -ok, -a
- 1. A faroknak az az ide-oda mozgatása, amellyel vmely állat, kül. a kutya, örömét, bizalmát v. hízelgését fejezi ki. Barátságos farkcsóválással jött elébe a kutya. □ A kutya
nem válaszolt mint máskor nyájas farkcsóválással. Kimondhatatlanul bambán bámult rám. (Kosztolányi Dezső)
- 2. (átvitt értelemben, kissé durva) Megalázkodó hízelgés, vki kedvének alázatoskodó keresése. Ez a kijelentése is csak farkcsóválás volt a hatalmasok felé. (bizalmas, tréfás) Fogadd nemzetiszínű farkcsóválásomat: üdvözöllek, gratulálok; fogadd elismerésemet.