FŰTŐZIK tárgyatlan ige -tem [e], -ött, -zék (-zön) fűtözik (
tájszó)
<Személy> tűznél, kályhánál melegszik. □ Elhagyott konhaféle szoba volt, egy kandallós terem, melyben télen át az őrök szoktak fűtőzni. (Jókai Mór) Az öreg barackfát azóta rég megütötte a guta,
egy télen gallyaival melegítettünk teát, törzsével fűtőztünk. (Kosztolányi Dezső)