FŰTÉS főnév -t, -e [e] (csak egyes számban)
A fűt igével kifejezett cselekvés, tevékenység, működés, ill. folyamat; az a cselekvés, hogy vmit fűtenek.
Rábízták a fűtést. Ő végzi a fűtést. Nem működik a fűtés. → Hidegre állítja a fűtést. || a. Ennek a módja.
Gazdaságos fűtés; központi fűtés. || b. Ennek az eredménye; vminek fűtött volta, állapota.
Nem lehet kibírni a fűtést. A helyiség, a szoba, a terem fűtése. Bútorozott szoba fűtés nélkül, fűtéssel és világítással. Sokba kerül a fűtés. □ Árpád apánk is jobban tette volna, ha egy kicsit tovább lovagol és meg nem áll Itáliáig, ahol legalább fűtésről nem kell gondoskodni. (Móricz Zsigmond)
- Szóösszetétel(ek): 1. fűtésidő; fűtéstervezés; 2. etázsfűtés; fafűtés; gőzfűtés; légfűtés; szénfűtés; vízfűtés.
- fűtési; fűtésű.