Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÜLSIKETÍTŐ [e] melléknév -en [e] v. -n (rendsz. túlzó) Nagyon erős, éles <hang, zaj>; fülrepesztő, fülhasogató, fülhasító, fülsértő. Fülsiketítő ordítás. Fülsiketítő pufogással rohantak a motorosok. □ A fülsiketítő zajba … beledöngött, … a vasrudas, láncos vaskapu. (Kuncz Aladár) Trombitáik fülsiketítő lármával recsegtek. (Kosztolányi Dezső)