Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Szálas, nem fás szárú, télen elpusztuló, keskeny levelű növények tömege, amelyet kaszálni és legeltetni lehet. Harmatos, száraz, üde, zöld fű; füvet kaszál, szed; füvet ad a nyulaknak. Az udvaron magasra nőtt a fű. Az utat benőtte a fű. □ A domb Ormán csak fű, nem a bérc fenyve nő. (Arany János) || a. Kül. pázsitfű. A virágágyak szélét fűvel ülteti be. || b. Egy fűszál. Ne vedd a füvet a szádba!
2. Ebből álló növénytakaró; füves terület; gyep, pázsit. Lefekszik a fűbe. A fűre lépni tilos. □ Gergő gyerek. Az öregapja lovát vitte a fűre. (Gárdonyi Géza) Este, mikor az egész társaság plédeken leheveredett a présház előtti fűben, egymás mellé dőltek. (Babits Mihály)
3. (népies, régies) Gyógynövény, gyógyfű. → Jóféle füvek. Teát főz réti füvekből. □ Combja szurást vett, és keze, melle, bal oldala vérzett; | Ezt mind elkötözék füvet értő férfiak. (Vörösmarty Mihály)
Szólás(ok): ahová lép v. ahová beteszi a lábát, ott nem nő v. nem terem fű: működése, tevékenysége csak kárt okoz; a fű növését is hallja: jó füle van; (gúnyos, durva) fűbe harap: erőszakos halállal meghal; harctéren elesik.