FÜRDÉS főnév -t, (-ek), -e [ë, e]
A fürdik (13) igével kifejezett cselekvés; az a tény, hogy vki, vmi fürdik.
A gyerekek fürdése; a tyúkok, a verebek fürdése a porban. Munka után jólesik a fürdés. A Balatonban való fürdés nagy élvezet. □ No fiúk, hát aki szereti a fürdést, utánam! (Jókai Mór) Minthogy
a tanulást a szünidőben is félvállról vette, apja büntetésből eltiltotta őt a fürdéstől egy hétre. (Kosztolányi Dezső)
- Szóösszetétel(ek): fürdésdíj; fürdésidő.
- fürdési.