Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

FÜLKE [e] főnév ..két, ..kéje [e]
  • 1. Nagyobb helyiségből nyíló v. abból elkerített, gyakran csak három oldalról zárt kis helyiség. A szobából egy sötét kis fülke nyílt. || a. A falba vájt tágasabb bemélyedés. Egy szobor állt az egyik fülkében. □ Mint a … szentek állnak a fülkében | kívűlről a szemnek kifaragva szépen, | de befelé … durva törés tátog: | ilyen szentek vagyunk mi! (Babits Mihály)
  • 2. <Vonaton, hajón, repülőgépen> elkülönített rész; szakasz. □ A vonat végén talált egy másodosztályú fülkét. (Kosztolányi Dezső) Bejött a fülkébe a kalauz, megvizsgálni a jegyeket. (Hunyady Sándor)
  • 3. Kisméretű építmény, melyben állva is csak egy-két személy fér el; bódé.
  • Szóösszetétel(ek): 1. fülkeablak; fülkeajtó; 2. ablakfülke; félfülke; főzőfülke; hálófülke; mosdófülke; portásfülke; szavazófülke; telefonfülke.
  • fülkés; fülkéjű.