FÜGGETLENÍT [e-e] tárgyas ige -ett, -sen [ë, ë]; -ni v. -eni [e]
- 1. Vmely szervezeti, társadalmi függés, alárendeltség alól felszabadít, elszakít; függetlenné tesz. Függetleníti magát. Függetlenítették magukat az anyaországtól. Üzemünket nem függetleníthetjük a központtól.
- 2. (sajtónyelvi) Vminek hatása alól mentesít vmit. Mezőgazdaságunkat függetleníteni kell az időjárás szeszélyeitől.
- 3. (1945 után) Vmely fontos megbízás miatt rendes állásának munkaköre alól felment vkit. Városonként egy-egy úttörőcsapat-vezetőt függetlenítettek. Az üzem párttitkárát függetlenítették.
- függetlenítés; függetlenített; függetleníthető; függetlenítő.