FÜLLEDT [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
- 1. Fülledés következtében romlásnak, rothadásnak indult, erjedt <nedvességet tartalmazó v. zárt, párás helyen felhalmozott anyag, főleg takarmány>. Fülledt szalma, széna, takarmány.
- 2. Páratelten meleg, fullasztó, tikkasztó. Fülledt idő; fülledt levegő. Nem jó gyalogolni ilyen fülledt melegben. □ Párás, fülledt, felleges homály borított mindent, előhírnöke a közelgő esőnek. (Kosztolányi Dezső) A padláson fülledt meleg uralkodott, vén ládákban avult írások porladtak. (Babits Mihály)
- 3. (átvitt értelemben, választékos) Fülledt erotikájú v. levegőjű; szerelmi részletekkel zsúfolt, buján erotikus <irodalmi alkotás, film>. Fülledt erotikájú dráma, film; fülledt levegőjű regény.
- fülledtség.