FÜGGESZT [e] tárgyas ige -ett, ..esszen [ë, e-ë]; -eni [e] v. (
ritka) -ni
- 1. (választékos) <Függőlegesen elhelyezkedő, csüngő dolgot> azzal a céllal rögzít vhova, hogy látható, szemlélhető legyen, felhívja vmire a figyelmet. A hirdetőtáblát a falra függesztette. □ Főmnél buzogányom gombja heverjen, Vagy pedig azt fiam és unokám hordozza csatáin, S véresen, és győztös kézzel függessze falára. (Vörösmarty Mihály)
- 2. (átvitt értelemben) Vmihez illeszt, kapcsol, told.
- 3. (átvitt értelemben) Szemét, tekintetét vkire, vmire függeszti: figyelmesen tekint, néz rá. □ Rám függeszti Szemét egy könnyező család. (Arany János) Szemét szótlanul a
boltozatra függesztette. (Kuncz Aladár) Fejcsóválva függesztette a tekintetét abba az irányba, amerre az amazon elvágtatott. (Krúdy Gyula)
- Igekötős igék: felfüggeszt; hozzáfüggeszt; kifüggeszt; melléfüggeszt; odafüggeszt; ráfüggeszt.
- függesztés; függesztet; függesztett; függesztő.