FELDICSÉR  tárgyas ige földicsér (rendsz. határozóval)
Vkit v. vmit érdemén felül dicsér. 
Az egekig feldicséri a gyerekét. □ Édesanyám 
 akiket szeretett, azokat mód nélkül fel tudta dicsérni s hibáikat lecsökkenteni. (Móricz Zsigmond)
- feldicsérés; feldicsérő; feldicsért.